Skip to content
Menu
Menu

Mikor szükséges sűrgős fogászati beavatkozás?

Sokszor kérdezik Pácienseink, hogy mikor szükséges sűrgős fogászati beavatkozás? Megpróbálunk röviden, lényegre törően válaszolni erre, kitérve arra is, hogy milyen megoldás várható a gyors, szakszerű ellátástól.

Baleseti fogsérülés, fogvesztés

A fogbalesetek jellemzően kisgyermekkorban, tejfogak esetén gyakoriak, de természetesen maradó fogak is károsodhatnak sportbaleset, vagy elesés következtében. Ilyen esetekben a rehabilitáció nem csupán a funkcionális probléma megelőzésére összpontosul, fontos az esztétika helyreállítása is. Miért és mikor szükséges tehát sűrgős fogászati beavatkozás?

A fogak traumás sérüléseinek mihamarabbi orvoslása azért nem tűr halasztást, mert a fogak sérülése maradandó károsodásokkal, illetve szövődményekkel járhat. Egy szerencsétlen esés, vagy baleset következtében sokszor a fog tartószerkezete, illetve a fog körüli lágyrészek és a csont is károsodhat. Bővebben

A fog gyulladásos megbetegedései

A fogtályog, vagyis a fog gennyes gyulladása nyomán egy gennygóc nagy fájdalommal, bűzös lehelettel jelentkezhet. Mitől alakulhat ki a fogtályog?

Gennyes gyulladás kialakulhat:

1. Elhanyagolt szuvasodás, fogágybetegség során

2. Sérülés következtében, letört fognál, vagy meglazult fogtömés esetén.

Ne habozzon fogorvoshoz fordulni, ha heves, lüktető fájdalom, vagy gennyes duzzanat, rossz szájíz, az arc feldagadása jelentkezik. Bővebben

Szájüregi gyulladások

A száj a táplálkozás és az emésztőrendszer kapuja, ebből kifolyólag nem steril környezet. A szájban lévő természetes baktériumflóra normál esetben egyensúlyban van. Ezt az egyensúlyt azonban könnyű kibillenteni és létrejöhet gyulladás a nyálkahártyán. A szájüregi flóra változását előidézheti vírus-, vagy bakteriális fertőzés, az immunrendszer legyengülése, illetve bizonyos krónikus betegségek: például cukorbetegség, vérszegénység, vitaminhiány, máj- és veseelégtelenség).

A szájüregi gyulladás számos típusát találhatjuk meg a szájüregben, melyek közül a leggyakoribbak:

1. Afta

2. Herpesz

3. Szájnyálkahártya-gyulladás (sztomatitisz)

Bővebben

Fogínygyulladás (gingivitisz)

A fogínygyulladás többnyire a rossz szájhigiéné, a fogkövesedés következménye. A kórokozók folyamatos jelenléte az íny gyulladásához, majd akár ínysorvadáshoz is vezethet.

Ha ínyvérzést, az íny duzzanatát tapasztalja, mielőbb keresse fel fogorvosát, hogy a fennálló gyulladást megszüntessék, s ezzel a fogak elvesztése elkerülhető legyen. Bővebben

Figyelmeztető jel! A szájüregben kialakult gyulladások, fekélyek növekedése esetén rosszindulatú folyamat (daganat) állhat a háttérben, ezért érdemes a fogorvost, szájsebészt vagy fül-orr-gégészt mielőbb felkeresni. Bővebben

Idegentest eltávolítása a szájüregből

A nyelést és a légzést akadályozó idegentest eltávolítása sok esetben azonnali megoldást követel. Bővebben

Amennyiben nem áll fenn közvetlen életveszély, a szájüregbe került idegen test(ek)et a fogorvosi rendelőben hatékonyan eltávolítják és ellátják az esetleges vérzést. A többnyire balesetek során előforduló esetekben sérülhetnek a lágyrészek és az állcsontok is. A beavatkozás típusa a sérülés mértékétől és az idegentest méretétől is függ. A fogorvos ilyenkor általában helyi érzéstelenítést alkalmaz, eltávolítja az idegentestet, majd kitisztítja és zárja a sebet.

Állkapocs-ficam

Az állkapocsízület, más néven temporomandibuláris ízület, a testünk egyik legbonyolultabb ízülete, mely a fogsorok pontos zárását biztosítja. Működésekor nem csupán nyílik és csukódik, de forgómozgást is végez, illetve előre-hátra és jobbra-balra csúszik. A rágás alatt ezért igen erőteljes használatnak van kitéve. A nyomást egy porc csillapítja, ami megakadályozza a koponya és az állkapocs közvetlen érintkezését.

Az állkapocsficam viszonylag gyakran fordul elő. Az ízület feje ilyenkor kiugrik, és többnyire nem képes magától visszatérni a helyére. A szakirodalomban elülső ficamként említik ezt. Hátsó ficamról beszélünk, ha a fejecs a koponyaüregbe, esetleg a hallójáratba kerül.

A kiugrott izületet mielőbb tanácsos visszahelyezni normál pozícióba, mivel a hosszú ideje fennálló ficam esetén az izmok ellenhatása is érvényesül, ami megnehezítheti a visszahelyezést. Bővebben

Frissen tört állcsont nyugalomba helyezése

Arc-, és állcsonttörések

Az arc és állcsontsebészeti traumatológia foglalkozik az állcsontok és az arckoponya baleseti sérüléseinek ellátásával. Közlekedési és sportbalesetek során gyakran sérül a fej, így az állcsont is.

A trauma mértéke igen változatos képet mutat: a kis mértékű csonttöréstől kezdve az agykoponyát érintő életveszélyes sérülésekig sokféle lehet.

Az állcsonttörés változó tünetekkel jár, jellemző a fájdalom, a duzzanat, a lágyrész-sérülés. Nem ritkán működési zavar, alakváltozás, ropogó hang figyelhető meg.

A csonttöréseket a legbiztonságosabban képalkotó vizsgálatokkal diagnosztizálhatjuk – röntgenfelvétel készítésével, vagy CT vizsgálattal. Bővebben

Szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása

Bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki, nem múló vérzés esetén tanácsos kikérni szakember véleményét. A fizikális és eszközös vizsgálat fényt derít a vérzés okára, melynek függvényében meghatározható a terápiás javaslat. A kezelés széles skálát ölel fel: az egyszerűbb esetek akut ellátást (tampon, fedőkötés, véralvadást fokozó gyógyszerek helyi alkalmazása, varrat) igényelnek, azonban a nem szűnő vérzések hátterében komolyabb, feltárandó okok is állhatnak. Bővebben

Kapcsolódó cikkeink