Gnatológia és fogszabályzás

Mi is a gnatológia?

A rágószerv – többek között a fogak, rágóizmok, állcsontok és az állkapocsízület – leírásával és normális, valamint kóros viselkedésének vizsgálatával foglalkozó szakterület.

A fogelvesztés következményei, traumát kiváltó fogérintkezések

Minden változás a fogak rágófelszínén, legyen az egy fognak foghiány következtében kialakuló dőlése, vándorlása, új tömés vagy korona készítése; megzavarhatja, módosíthatja az alsó és felső fogak közötti optimális érintkezés állapotát és a mozgáspályákat is.

A fogak eltávolítása következtében csökken az érintkezési pontok száma, különösen a hátsó fogak elvesztése után. A kontaktpontrendszer megbomlása következtében a fogak oldalirányú megtámasztása megszűnik, aminek a fogak dőlése lesz a következménye.

A fogak érintkezése megváltozhat fogorvosi beavatkozás, például egy magas tömés, betét vagy korona miatt is. Koronák, hidak akkor készülnek a szükségesnél magasabbra, ha a rágófelszínből a fogorvos keveset csiszol el, vagy az állkapocsízületi rendszer nincs pontosan rögzítve, esetleg a fogtechnikai munka nem megfelelő.

Ilyenkor a beteg nem tudja „rendesen” összezárni az összes fogát, és jó esetben jelentkezik a fogorvosnál módosításra. Rosszabb esetben megpróbálja megszokni a magas tömést. Következmény lehet a fog érzékenysége ráharapásra, a tömés törése, kerámialeplezés lepattanása, vagy fogcsikorgatás kialakulása, mivel a beteg ösztönösen megpróbálja eltüntetni a számára kényelmetlen plusz anyagot. A hosszan fennálló korai érintkezés a fogak túlterhelése következtében a fogágy gyengüléséhez, a fog mozgathatóvá válásához, vándorlásához, dőléséhez is vezethet. Összességében a harapásba „beépített hiba” a konkrét helyi változásokon kívül a neuromuszkuláris funkció zavarát is okozhatja.

Az olyan érintkezéseket, amelyek hamarabb létrejönnek, mint a fogak nagy részének érintkezései, korai érintkezésnek, vagy traumát okozó érintkezésnek nevezzük.

Nem megfelelő fogérintkezések következményei

  • A fog gyulladása, elhalása – gyökérkezelés szükségessége
  • Parodontális elváltozás – ínygyulladás, csontpusztulás a fog körül
  • A fogak dőlése, elfordulása, vándorlása
  • Parafunkció – nyaki kopások, rágófelszíni elváltozások, fogrepedések, törések, állkapocsízületi károsodás (kényszerharapás)

Mit tehet Ön, ha ilyen vagy hasonló panasza van?

A fogorvosi beavatkozások vagy foghiányok következtében kialakuló új helyzetekhez a rágókészülék egy ideig alkalmazkodik, különösebb konkrét panasz nélkül. Ez részben előnyös, másrészt viszont hátrányt is jelenthet. A beteg sokszor csak a fájdalom fellépésekor jelentkezik a fogorvosnál, és akkor már a kialakult helyzetet hosszú rehabilitációs kezelés árán lehet csak helyrehozni. Fontos hogy a páciens panasz esetén minél hamarabb forduljon kezelőorvosához: amennyiben új tömés, korona készült, ellenőrizni kell a magasságot; foghiány esetén minél hamarabb pótolni a hiányzó fogakat, állkapocsízületi tünetegyüttes esetén (fogcsikorgatás, állkapocskattogás, fülzúgás, fognyaki kopások, rágóizomfájdalom, szájnyitási nehézségek, vándorló vagy lokalizált fogfájdalom) állkapocsízületi specialistához kell fordulni.

Fogfelszínek kopása – Mit jelent, mit okozhat?

Az egyénre jellemző, az adott esetben ideálisnak tekinthető rágófelszín változik az élet folyamán. A fogak a rágás következtében lassan, kis mértékben kopnak. Ez a kopás a mai konyhatechnikáknak köszönhetően nagyon lassú, alig észrevehető. Gyorsabban kopnak a fogak, ha a táplálék nagyrészt kemény, rostos anyagban gazdag. A fogak kopását okozhatja ezen kívül rossz szokás, mint a fogszorítás, csikorgatás (bruxizmus), a zománcnál keményebb fogpótlás viselése, vagy a fogak dőlése, vándorlása miatt létrejövő „korai érintkezés”.

A rágófelszín anyagveszteséggel járó módosulásai a fogszuvasodás okozta változásokon kívül az attríció, az abrázió és az erózió.

Attríciónak nevezzük a fogak rágófelszínének (tetejének) a rágófunkció következtében az életkor előrehaladtával kialakuló kopását, melyet a szemben lévő fogak érintkezése okoz. Manapság csak igen erősen rágók esetében fordul elő, mivel a nyers, sok rostot tartalmazó, fogakat koptató ételek fogyasztása erősen visszaszorult. Fogszorítás, csikorgatás (bruxizmus) következtében már fiatal korban is elkezdődhet a fogak rágófelszínének kopása.

Az abrázió a fogak érintkezésétől független, mechanikai hatások következtében létrejövő kóros mértékű kopása, a fogaktól eltérő anyag hatására. Előfordulhat valamilyen szerszám vagy pl. pipa fogak között tartása miatt létrejövő helyi kopás.

Erózió a fogak kémiai folyamatok által kiváltott kopása. Napjainkban erózió gyakran fordul elő olyan, egyébként ép fogazatú fiataloknál, akik sok szénsavas üdítőt fogyasztanak. Másik oka lehet az oesophagealis reflux betegség, bulimia vagy anorexia nervosa, amikor a savas gyomortartalom okozza, főleg a felső fogak szájpadlás felé néző felszínének feloldódását. Ezek az elváltozások mind befolyásolhatják a fogak érintkezési pontjait, módosíthatják az állkapocsízület helyzetét.

Foglalja le konzultációs időpontját most!
Telefon: +36 30 686 8487
E-Mail: info@sorridentefogaszat.hu