Skip to content
Menu
Menu

A cápa állkapocs

A cápa állkapocs – avagy miért irigyeljük a cápák fogait?

A cápa állkapocs és a fogazatuk a zsákmányszerzés rettegett eszköze. Sokan hallottatok már arról, hogy a cápák fogai mindig újra nőnek, amint egyet elveszítenek, azonban nem tudjátok hogyan lehetséges ez?

– A legtöbb cápaféle állkapcsának sajátossága – hogy az emlősökétől, vagy a hüllőkétől eltérően – az alsó és a felső álkapocs elkülönülnek egymástól. Az ún. hysostil típusú állkapocs szerkezete biztosítja a hírhedt harapási mechanizmust számukra. Harapáskor a cápa képes a különálló állkapcsát előretolni, és így fogaival igen hatékonyan tudja megragadnia a zsákmányát.

– A cápák fogai tulajdonképpen nem valódi fogak, nincsen fogmedrük. A fogak az ún. placoid pikkelyekből fejlődtek ki, a fogkoronát pedig igen szilárd, szervetlen ásványi anyagokból álló dentit borítja. A fogak formája fajonként eltérést mutat:

1. A nagy fehér(cápa) lapos, széles, háromszög alakú, fűrészezett szélű fogakkal büszkélkedhet. Nem igen menekül semmi a szorításából.

2. A homoki tigriscápa magas, keskeny, hegyes fogaival főként kisebb rajhalakat, puhatestűeket zsákmányol.

3. A tigriscápa széles alapú, alacsony, visszafelé hajló és fűrészezett szélű fogkoronája szinte konzervnyitóként működik. Képes még a vastag teknős-, vagy rákpáncél átvágására is.

Mindegyikük fogazata folyamatosan cserélődik. A fogcsírák és a növésben lévő fogak folyamatosan bevetésre készen állnak első fogsor mögött. Amikor valamelyik fog sérülés miatt kihullik, vagy kitörik, a mögötte álló annak helyére nyomul. Revolver fogazatnak nevezzük ezt a típust. Számunkra elképzelhetetlen számokról van szó: például a homoki tigriscápa évente körülbelül 800 fogat vált.

Cápafog-emberfog

Vizsgálatok tanúsága szerint az ember fogazata a tigriscápáéhoz hasonló keménységű! Bár nem ajánlott fogainkkal feltörni egy rákpáncélt, nincs okunk szégyenkezni, fogaink zománcrétege elenálló és a táplálkozásunknak megfelelő keménységű. A fogzománc szervezetünk legkeményebb része: foszfor, fluor, és kalcium alkotja.

Fogszerkezet

Az emberi fog apró kristályokból áll, melyek fehérjemolekulákkal tapadnak egymáshoz, így igen ellenállóak és nagy stabilitást biztosítanak. A cápák fogait egy rugalmas dentinréteg képzi, melyet viszont különösen erős és kemény zománcréteg fed. Ez a réteg a fluorapatitnak köszönheti ellenállóképességét. A mi zománcrétegünk egy puhább anyagból, hidroxiapatitból áll.

Miért nem szuvasodik a cápa foga?

A nagy ragadozóhalak nem hajlamosak a fogszuvasodásra,

– mivel fogaik felszínét fluorid borítja, mely úgy viselkedik, mint egy természetes fogkrém. A fluorid nagyban növeli a fogak sav-ellenállóképességét.

– ráadásul a cápák fogai sűrűn cserélődnek. Életük során akár 30.000 fogat is elhasználhatnak, fogaik élettartama tehát mindössze pár nap, vagy pár hónap, egyszerűen nem lenne idejük beszuvasodni.

Bár néha örülnénk az élethosszig tartó fogváltás lehetőségének, ne feledjük: helyes táplálkozással, rendszeres fogápolással és félévenkénti fogászati szűrővizsgálattal hosszú távon biztosíthatjuk fogaink egészségét, rágóképességünk megőrzését.

Kapcsolódó cikkeink